27
Pablo jum Romau bíttuahuak
1 Jum Italia buíarau bíttua báahuaka jü Pablo éntok huate peréesom jü capitán Júliö téamta mampo jóahuak, hua Augústota batallonpo jometa mampo. Ínapo Lucas, Pablótamakne siika.
2 Huanäite jum barco Adramítena teäu jomepo nuk sákahuak, Asia buiärau bíchaa huátaktëpo. Aristarko éntok, ket itomak hueiyei, jü Tesalónicapo joome, hua pueblo Macedonia buíaräpo káttekäpo.
3 Yokóriapote jum puerto Sidonpo yájjak. Huämi Julio tüisi ä al‑lériaka ä bitchak juka Pablota, kia huame ä täyäu bëkatana júne náasä huéenakë béchïbo ä licénciak ä aníanä béchïbo.
4 Jum Sidonpo yeu sájakate juka isla Chíprë míkötana tösájjak, bueïtuk jü jeka itom béj‑reka hueiyei.
5 Jum Cilicia buiärahui, éntok Panfilia buiära beute jü bahue naabúrujti yeu sájaka jum pueblo Mírä teäu yeu yájjak, Licia buíaräpo.
6 Huämi jü capitán senu barcota téuhuak Alejandríapo jometa Italia buíarau bíchaa huátaktemta ama itom jämu sauhue buoula itom huéria báreka.
7 Juebena táapote läuti jíba kateka, jiókot anpo jum puerto Gnídö beu yájjak. Ketune juka jekata itom béj‑reka huë béchïbote puerto Salmón beu áman sájjak isla Cretä téamta kontíaka.
8 Júnëli juka jekata itom béj‑reka huei júnete jíba boojohuai bahué mayóamak lópola. Júnensute Buenos Puertos téhuakäu yájjak, jü pueblo Laséäu kaa mekka káttekähui.
9 Júnëlite bínhuatuk, éntok béja kaa türiakai bahuepo boojo béchïbo, jume buere jékam béchïbo éntok béja sebe kíbakei. Huäri béchïbo jü Pablo
10 ínel ámeu jiaahua:
—Eme oóhuim, ika boojóohuamtane kaa tüisi bitcha. Júkate barcota tärunake éntok huaka áma huériahuamta junne, éntok ítapo júnete jamak itom jíapsi tärunake.
11 Të jü capitán juka barcota huériamta chë nok súalei éntok juka ä átteakamta, jü Pablota béppa.
12 Huákäi puertota kaa türiakäu jünériaka jum séberiapo áma anbéchïbo, sïme jëla áma yeu sákahuak junne türianake tíiyai, jamak júne Feniceu yáijnake ti éaka, hua puerto Cretapo kátekäpo, huämi juka séberiata pasároa báreka. Huäri noresteu bíchaa pújbaka káttek éntok suresteu bícha.
Jum bahuepo buere jéjekakame
13 Huanärim sur bétana juka jekata kaa útteaka huë béchïbo al‑léaka emo boojóomáchilek. Yeute sájaka jü Creta bahué mayóat kattáitek.
14 Kia lauti jëla buere jeka Noréstë téame juka barcota útteaka béebaka,
15 ä huéria táytek. Atä béj‑reka kaakun kat máchika kíal ä tójjak; huanäi itom nuk siika.
16 Jü ili isla Claudä téamta huamte sájjak, jekata kaa útteaka huëpámani. Huanäite jiókot anpo juka ili canoata itom huíksakäu itou huíkeka barcopo jikáchä teekak.
17 Béja jikáchä téksukam huite buerémmia juka barcota nate chíkola nau súmmak kaa näikim ä huénnakë béchïbo. Huanärim jum sëéu Sírtë téäu emo kimumáchileka májhueka, jume velam búttiaka jekámak sájjak.
18 Yokóriapo jíba bénasi juka jekata útteaka huei, juka barcopo bem huériäu bahuéu kom huötiatáitek.
19 Baij taáhuata huei éntok, ítapo am aníaka juka barco átteata áma huériihuamta bäau kom huötiak.
20 Yuun jaiki táapote täata kaa bitchak, kia chokim junne, éntok juka buere jekata itom bébä béchïbote béja kaa yorem eiyai itom áma yorénake bétana.
21 Béja jaiki táapo kaa itom jïbuä tíaka jü Pablo áme násuk kíkteka ínel jiaahua:
—Eme oóhuim, chë türi eiyei eme nee nok jíkkajako. Katte jum Cretapo yeu sájakätek íkäi jiókot máchiraata kaa bít eiyey, éntok huaka enchim huériäu júnem kaa tärü eiyei.
22 Të katem kom eiya, bueïtuk ito násuk kaibu jábe muknake, tem juka barcota ál‑la jíba tärunake.
23 Tukábiak jü Diosta ángel inou yépsak, áapörik bétana inou jaatáka, hua Dios nee sáuhuemta bétana éntok hua ín áa béchïbo tekipánoähui.
24 Huäri Diosta ángel ínel inou jiaahua: “Kátë jachin eiya, Pablo, bueïtukë Romapo chë nésauhuemta bíchäpo yeu toijna, éntok emo béchïbotuk jü Dios sïme jume barcopo émomak kateme bem kókko éäpo áma am yoretuanake.”
25 Júnentuk, eme oóhuim, óusem eiya, bueïtuk ínapo jü Dióstat eiya, éntokne jüneiya juka Diosta ángel nokakä páman ä lútüriatunakëhui.
26 Të ál‑late senu islau yeu biáktinake —ti ámeu jiaahua jü Pablo.
27 Séjtul tukáapote, béja guoi semáanapo boojóolataka, jum bahué Adriatico ti téhuaakapo jü jeká naa itom núnübuai, huanäi tukáa násuk huei jume barcopo tekipánoame jünëak bahué mayoau itom yeu yáijböhui.
28 Huanärim juka bäta jäimu mekka kömiakäu jünéria báreka ä jünaktek. Huanäi treinta y seis métrotukai. Júchi huam jëla katékam júchi ä jünaktek. Huämi éntok, veintisiete metrota jípurey.
29 Huanärim májhueka jü barcota jita tetau tajti máchileka, naiki anclam barco chobe bétana huéeme kom huötiaka jáptek. Huanärim májhueka noita júne machútua peiyai.
30 Jume áma tekipánoame éntok, jum barcopo yeu kat báreka eiyai. Kíalïkum juka ili canoata bäau kom jímma báarei, jume anclam barco kóbapo kateme kom huötia báaremcha aneka.
31 Të jü Pablo juka capitanta téjhuak éntok jume ä sontaróahuam, ínel ámeu jiaka:
—Ímëi yorémem kaa jum barcopo tahuak, eme kaibu áma yorénake.
32 Huanäi jume sontarom jume huitérim ili canoata ámei huítetuatukäu chúktiaka bäau kömä tátabek.
33 Marikaróapo béja jü Pablo sïmem téjhuak am jïbuä sáhueka. Ínel jíaka:
—Béja guoi semáana huéiye eme kaa al‑léaka kócheka, éntok kaa enchim jíapsiläpo jïbuäka.
34 Nóitem jïbuä. Útteatem nüye kaa kókko bárëteko. Óusem éiya. Jüneäem kaibu jábe ímï bäapo muknake.
35 Júnëli jiausuka jü Pablo huépul páanim nüka Diostau nokak ä baisáuhueka sïmem bíchäpo, éntok am rébektiaka am buätáitek.
36 Huanäi sïme óusi ëaka ket jïbuätáitek.
37 Sïme ítapo jume barcopo nau katéïhui guoi ciento setenta y séistukai.
38 Chúkula bem jóboäpo núkisi jïbuäka, jume tiríjkomim bahuéu kom huötiak barcota kaa béttesi huéenakë béchïbo.
Jü barco jum bahuepo kom kibakek
39 Yeu matchuk jume barcopo tekipánoame juka buíata bitchak, kaa ä täyaka jachin ä téhuaakähui. Tem juka bahué komíata see päriata jípuremta bitchak. Huanärim áman bíchaa kat báreka taahuak, barcota ára áman emo rúktia máchileka.
40 Jume huiterimim chúktiak jume ánclam ámey chäkaïhuim, huanärim jume anclam bäapo tö sájjak. Jume barco timónimim yarajtiak ámey ä kúakúaktiahuähui, éntok jume velam bat huéeme jikau huíkkek. Huanäi jü barco bahue komiata mayoau bíchaa huée táytek.
41 Të jum bäata au nánkëu bíchaa siká, huämi jü barco kobba sëepo tútteka béja kara huéeka taáahuakk. Jume máarem éntok, juka barco chóbeta chíbela jámtiak.
42 Huanäi jume sontarom jume peréesom suabábarek kaa yéu am bajúm ïaaka, am tennimáchileka.
43 Të jü capitán juka Pablota ä jínëubárë béchïbo kaa licénciata nénkak, ál‑la am téjhuak jume ára bajúmeme noita bäau emo huötiaka mayoau emo am jínëutuanake tíaka,
44 jume huátem éntok, tablámmet yeu bajúm sauhue éntok barco kuta kóttilammechi. Júnëlite sïme yeu bajúmeka áma yoórek.