8
Saulo jume Jesucrístota súaleme guók jájasey
Saulo éntok, ámemak ä türek Estebanta mënä bétana.
Huäri taahuarit jume Jesucrístota súaleme buéresi guokjájja táitek jum buere joära Jerusalémpo. Huanäi sïme áachim chíbejtek jum Judéapo éntok Samaria buiärapo, të jume apóstolim jíba kaakum sájjak. Huate yorémem tü jiápsekame juka Estebanta maäk, éntokim tüisi ä buan‑riak. Saulo éntok, jíba bénasi jume Jesucrístota súaleme guok jájjasei jóahuat kikkibákeka; oóhuim éntok jaámuchim júne áma yeu huiikei am huíksimeka cárceliu am toij báreka.
Jü tü nooki Jesucrístota bétana huéeme jum Samáriapo nókhuak
Të jume Jerusalémpo yeu tennékame juka Diosta tü nooki kia jak bem katë páman ä noksakai. Felipe, ket ámemak aneïhui, jum senu pueblo Samariau bíchaa siika ámani Crístota bétana ámeu noktáitek. Huanäi jü génte au nau yayájaka, sïme jü Felípeta nokáubet suaka ä jíkkajai, juka kaa jaibu johuamta ä joäu bíchaka. Bueïtuk juebena géntem diáblom ámet kimúlatukäu tútüriai. Huámëi diablom éntok, kusisi chayeka ámet yeu sásakai. Entok juebena genteta káraktilamtaka, éntok lolöimtaka junne tútüriai. Júnëli béja huämi puéblopo sïme tüisim al‑léaka jiápsai.
Senu yoreme áma aaney Simmom téaka, bannaataka juka móriata tekipánoaka huämi puéblopo, éntok juka genteta Samáriapo jometa baítáttähuakä, buere jita au täya tíaka. 10 Sïmetaka at suaka ä jíkkajai, ríikom éntok polóobem junne, ínel jíaka:
—Ï yoreme tua juka Diosta útteara jípure.
11 Tüisim ä nok jíkkajai, bueïtuk móriay bínhua táapo am bäitáttähuai. 12 Tëm ä susualek juka tü nokta Felípeta ámeu nokako, Diosta bem jiápsipo nésaunake bétana, éntok Jesucrístota téhuam bétana, oóhuim éntok jaámuchim júne emo batötebok. 13 Huanäi jü Simmom kéchä súsualeka au batötebok. Huanäi jü Felípetamak naa hueetáitek, huame señáalim kaa jaibu johuámmet guómtilataka ä mabéttuanake.
14 Jume apóstolim buere joära Jerusalémpo aneme jünéaka jume Samáriapo joomem ket juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta am mabétakähui, Perota éntok Juántam áman jaásek. 15 Ámanim yájaka Diostau buaanak jume Samariapo joomem tü nokta súsualekammet juka Espíritu Santota ayunakë béchïbo. 16 Bempo juka Señor Jesústa súaleka emo batötebolatukai, të jü Espíritu Santo ketune kaabetau jee kom yuumai. 17 Huanäi juka Perota éntok juka Juanta choápo áme béppa mámtek, jü Espiírtu Santo ámeu kom yuumak.
18 Huanäi jü Simmom jume apóstolim bíchaka jü gentetat choápo béppa mámteka juka Espíritu Santota am mabéttuayo, tómita am makróktaitek 19 ínel ámeu jíaka:
—Nechem kéchä makka júkäi uttearata, éläpone ínapo ket jábetat choápo béppa mámtek juka Espíritu Santota ä mabéttuanake.
20 Huanäi Peero ínel au jiaahua:
—Jü em tommi emo beu kaitäpo tahuánake, bueïtukë juka Diosta yore mikäu tómiay jíjinuhuä bénasë eiya. 21 Ï tékil kaa emo béchïbo näikiari, bueïtuk jü em jíapsi kaa türi Diosta bíchäpo. 22 Émoë jíapsi kúaktia kaa tühuata em éä béchïbo. Dióstahuë buaana, jamak júne enchi jiókorinake em juëna éerim béchïbo. 23 Bueïtukne jüneiya sïkara chibúraapo bénaku em anëhui, kaa türiku, éntok juka juënaraata peréesota súmatuka bénasi enchi jípurëhui.
24 Huanäi Simmom ínel ä yómmiak:
—Ino béchïbem Señortau oraciompo buan‑ria juka enchim inou nokákäu kaa inou huéenakë béchïbo.
25 Chúkula jume apóstolim juka Jesucrístota yákäu bem bíchakäu bétana noksuka, éntok Diosta noki bétana, yeu sájaka jum Samaria buíaräpo juebena puéblom bëkatana juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta noókak. Huanärim júchi nóttek Jerusaléniu bícha.
Jü Felipe éntok jü yoreme Etiopíapo joome
26 Chúkula, jü Señorta ángel Felípetau yepsaka ínel au jiaahua:
—Jum suriu bíchë huéiye, jü böo Jerusalémpo kom bökamtachi, pueblo Gazä téäu bíchaa huémtachi.
Ïri ájäria jü böo jum juya ániapo áman huéeme. 27 Huanäi Felipe áman bíchaa siika. Jum ä huë páman éntok, senú yoremta Etiopíapo jometa bitchak. Ïri yoreme eunuko ti téttehuaahuai. Áapo buéresi tékiakai, jum Etiopíapo jámut yäut, Candace téamta, tomi suayai, të Jerusaléniu aaney áman oraciompo Diostau nok báreka. 28 Ïri yoreme nóttilataka hueiyei ä buíaräu bícha. Ä carropo yejsímeka jü libro profeta Isaíasta jïojtekäu noksimei. 29 Huanäi jü Espíritu Santo Felípetau ínel jiaahua:
—Jü karohuë rukte.
30 Huanäi jü Felipe au rúkteka juka nokta jíkkajak jum Isaíasta libropo ä nokähui. Huanäi ä temajek:
—¿Játchë at jüneiya jü em nokäubechi?
31 Huä yoreme éntok, ínel ä yómiak:
—Ëe, ¿jachisune at júnenake, bueïtuk kaabe nee ä téjhua mátchi?
Huanäi Felípetau noókak áma ä jämuka áa náapo áa yejte sáhueka.
32 Huä jïojteri ä noksímëu éntok, ínel jiaahua:
Kabarata bénasi mëboka huériuhuay.
Juka kabárata síkahuakä kaa áa buanä bénasi, kaa jíalek.
33 Ä tü yóremtukänásuk júne jiokot jo súuhuak,
éntok kaa lútüriata yáariahuak.
¿Jábesu huame at yeu sákariam bétana noknake jäni?
Bueïtuk ímï buíapo ä jíapsi úhuaahuak, tiahua hua jïojteri.
34 Huanäi jü eunuko titéttehuaahuame Felípetau ínel jiaahua:
—Nechë tejhua, ¿jábeta bétanasu íkäi nooka jü profeta, áa bétana o jábe táabuik bétana?
35 Huanäi Felipe jïojterita ä nokäumak au ä naatek juka tü nokta Jesústa bétana huemta. 36 Huanäi huam bäam ayúkä páman kateka jü eunuko titéttehuaahuame ínel jiaahua:
—Imi bäam aika, ¿játchune kara imi batöhua?
37 Felipe ínel au jiaahuak:
—Anáka chikti em jíapsimak enchi ä súaleyo.
Huanäi hua yoreme ínel ä yommiak:
—Jéehui, ínapo ä súale juka Jesucrístota Diosta tua ä Üusitukähui.
38 Huanäi juka carrota kéchateboka, kom chéptekam náuhuichika bäau kiímuk. Huanäi Felipe ä batöak. 39 Huam bäpo yéu am sájak, jü Señorta Espíritu juka Felípeta sékäna bíchaa nuksiika. Jü eunuko éntok, kaa júchi ä bitchak, të al‑leaka júchi ä böo nüka. 40 Jü Felipe éntok, jum Azótöpo aneka jünëak. Huanäi jum puéblom bëkatana huerámaka juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta nookai. Júnensu pueblo Cesareau yépsak.